Ó Szerelem! Átkozott Szerelem!
Mondd, miért kísértesz?
Jó érzés, hogy szenvedni látsz?
Hogy nincsen társam, csak a magány?
Ó Szerelem! Átkozott Szerelem!
Gúnyos játékot űzöl Velem!
Te nem tudod hogy mennyire fáj,
Hogy megint szíven találtál.
Ó Szerelem! Átkozott Szerelem!
Miért olyasvalakit szeretek, kit nem lehet?
Ám érzéseimet nem tudhatja meg,
Amíg élek, titkolnom kell.
Ó Szerelem! Átkozott Szerelem!
Bele fogok halni eme érzésbe.
S mikor halálos ágyamon fekszek,
Csak akkor mondom el, mit érzek.
Ó Szerelem! Átkozott Szerelem!
Mondd, miért kísértesz?
Már nem fáj a Szerelem,
Hiszen belül megöltél...csendesen.
