Gyászolom múló perceim
melyek sietve telnek,
Gyászolom keserves napjaim
amelyek homályba vesznek.
Minden reggel felkelek
s gyötörnek a gondok,
Ez a monoton élet kereke
mely nagyon lassan forog.
S egyszer majd azt veszem észre
hogy rám hull a fekete lepel,
Millió apró kukac fogja rágni
Elsorvadt testem.
Ekkor, majd vissza vágyom azokra a percekre
melyek elrepültek felettem,
Vissza sírok minden napot
melyek a Halálba vezettek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése